Tunderujjak Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

meghajolt, �s od�bb s�t�lt.
- Friss fekete k�v�, tisztelt vend�gkoszor�! K�rem, szolg�lj�k ki magukat! -
ki�ltotta Rolf, a k�nos helyzetben l�tszólag fesztelen�l, a h�z �rnQj�vel egy�tt
pedig gondoskodott róla, hogy hamarosan �jra meginduljon a t�rsalg�s. Cseve-
g�s k�zben odafordult bar�tj�hoz.
- Tudod-e, Richard, hogy r�góta tartozol nekem egy l�togat�ssal? Mit szóln�l
a j�vQ vas�rnaphoz?
- Ha rem�lhetem, hogy h�god Qnagys�g�nak nem vagyok terh�re, sz�vesen
elj�v�k.
Egy pillanatra Judithra n�zett.
- A b�ty�m vend�gei soha nincsenek a terhemre, doktor �r - mondta a le�ny
hqv�sen.
Rolf �s Felicitas lopva �sszen�ztek. �gy v�lt�k, Judithnak bizony�ra jó oka
van r�, hogy m�r-m�r udvariatlanul szóljon Richardhoz.
- Akkor meg�llapodtunk a j�vQ vas�rnapban! Eb�dre v�runk, Richard, Rogga
kisasszony, ugye sz�m�thatunk kegyedre is, hogy ism�t ilyen jó hangulatban �l-
j�nk asztalhoz?
Felicitas r�mosolygott.
- Sz�vesen elmegyek, ezent�l �gyis a vas�rnap lesz az egyetlen szabadnapom.
- Csakugyan belev�g a gazd�lkod�sba, Felicitas kisasszony? - fordult hozz�
Richard.
- Igen, doktor �r. Nem l�tok m�s lehetQs�get, amivel megkereshetn�m a min-
dennapi betevQre valót.
- Ne f�radj, Richard, a kisasszonyt �gysem tudod jobb bel�t�sra b�rni. Maka-
csul ragaszkodik a saj�t elk�pzel�seihez - jegyezte meg Rolf.
Richard erre csak annyit mondott:
- �n pedig tov�bb kutatok az eltqnt v�grendelet ut�n, Felicitas kisasszony.
Attól tartok, a sz�leim ragaszkodnak az �r�ks�g �tv�tel�hez, �s elQbb-utóbb be-
k�lt�znek Karl b�csi h�z�ba. Ha ez megt�rt�nik, a magam r�sz�rQl kiz�rólag
annak rem�ny�ben l�pem �t annak a h�znak a k�sz�b�t, hogy ott r�bukkanok a
v�grendeletre.
- Hagyja a hi�bavaló f�radoz�st, doktor �r! Szil�rd meggyQzQd�sem, hogy a
v�grendeletet m�r r�g megsemmis�tett�k - mondta Felicitas, �s �gyesen m�sra
terelte a besz�lget�st.
F�lór�nyi �l�nk t�rsalg�s ut�n a vend�gek lassan felkerekedtek.
X.
Amikor D�rrkopp, a gazdag gy�ros, m�snap reggel csod�s autój�val bekanya-
rodott a neulindeni �tra, m�g csak nem is �lmodta, hogy a sz�p Judith kikosaraz-
za.
Pedig �gy t�rt�nt. Judith szemrebben�s n�lk�l visszautas�totta h�zass�gi aj�n-
lat�t, s vele mindazt a vagyont �s pomp�t, amelyet a l�ba el� ter�tett volna.
A t�rt�ntek l�tt�n a b�tyja is csak megvonta a v�ll�t, megjegyezve, hogy a
h�ga szabadon rendelkezik a sors�val. D�rrkopp �rnak pedig azt aj�nlotta, hogy
viselje el m�ltós�ggal a d�nt�st, �s t�rQdj�n bele a megv�ltoztathatatlanba.
Richard Wernher azonban mit sem tudott errQl, amikor a k�vetkezQ vas�rnap
betoppant Neulindenbe. Felicitas m�r kor�bban meg�rkezett, �s a h�ziakkal
egy�tt sietett el�. Rolf szokott sz�v�lyes modor�ban �dv�z�lte bar�tj�t, Judith
viszont csup�n hqv�s udvariass�ggal.
A fiatal Wernher lopva k�vette a tekintet�vel. Elcsod�lkozott azon, hogy mi-
lyen gyorsan feltal�lta mag�t a falusi k�rnyezetben. Egyszerq fekete ruh�ja egy
cseppet sem volt elQnytelen a sz�m�ra. Judith abban is b�szke, fennk�lt jelens�g
maradt.
MielQtt a t�rsas�g asztalhoz �lt volna, a h�z �rnQje eln�z�st k�rve kisietett a
konyh�ba.
Rolf mosolyogva fordult a bar�tj�hoz.
- Csod�lkozol, ugye, hogy a h�gom ilyen mag�tól �rtetQdQen n�z ut�na h�zi-
asszonyi teendQinek? Hiszen te csak nagyv�rosi d�m�nak ismerted.
- Igen, �s bevallom, el sem tudtam volna k�pzelni, hogy ilyen k�nnyen beil-
leszkedj�k a szer�ny vid�ki �letbe - bólintott Richard.
- Pszint�n szólva �n sem - v�laszolta Rolf, �s k�zben jelentQs�gteljes pillan-
t�st vetett Felicitasra. - Meg voltam róla gyQzQdve, hogy Judith nem �rzi majd
jól mag�t vid�ken, �s az elsQ adandó alkalommal elmenek�l innen. �ri�sit t�-
vedtem. A napokban ragyogó lehetQs�ge ny�lt volna erre, a d�sgazdag D�rrkopp
ugyanis feles�g�l k�rte. P azonban haboz�s n�lk�l kikosarazta.
Richard szeme felcsillant.
- Kikosarazta? - ism�telte maga el� r�vedve.
- Igen, szerencs�re. D�rrkopp nem akart hinni a f�l�nek, s m�g elmenQben is
azon foh�szkodott, b�rcsak Judith meggondoln� mag�t. Csakhogy a h�gomat
nem olyan f�ból faragt�k.
Felicitas csillogó szemmel hallgatta Rolf besz�molój�t.
- Nem is v�rtam volna m�st Judithtól. Nem az a fajta, aki eladja mag�t, le-
gyen b�r milliós a t�t!
Rolf bólintott.
- Igaza van, nagys�gos kisasszony. M�gis meglepett, hogy a mi szer�ny k�-
r�lm�nyeinket t�bbre becs�li D�rrkopp aj�nlat�n�l. Pedig gyermekkor�tól fogva
elk�nyeztetett l�ny volt. K�rem azonban, ne eml�ts�k a h�gomnak, hogy elj�rt a
sz�m. Kellemetlen�l �rezn� mag�t. Mindketten a bar�taink, �s ha m�r szóba ke-
r�lt, nem tudtam meg�llni, hogy ne mes�ljem el a t�rt�nteket.
K�zben h�lgyvend�g�re n�zett, mintha azt mondan�: Te tudod, mi�rt hoztam [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Archiwum