Az amazon Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

Milyen �r�mteli meglepet�s, professzor �r! V�gtelen�l h�l�s vagyok a sorsnak, hogy v�gre �sszehoz
�nnel! Oly r�gen szerettem volna m�r& Mit szólsz, Ursula, nem csod�latos v�letlen?
Ursula alig tudott megszólalni. �gy �sszeszorult a torka, mintha fojtogatn�k. V�g�l az�rt siker�lt p�r
szót kipr�selnie mag�ból.
M�g mindig nem t�rtem magamhoz a meglepet�stQl, hogy a professzor �r egyszerre csak elQttem
termett!
Vollrat is �sszeszedte mag�t.
Nem lehetett �r�mtelibb az �n�k meglepet�se, mint az eny�m. M�r k�t napja vagyok Wiesbadenben,
egy koll�g�mhoz �rkeztem, hogy megvitassak vele egy tudom�nyos elQad�st. Sejtelmem sem volt róla,
hogy �n�k is itt vannak.
A sors tartozott nekem ezzel, professzor �r. Oly r�góta v�gytam m�r r�, hogy m�g egyszer
k�sz�netet mondhassak az�rt, amit �rtem tett!
Vollrat buzgón szabadkozott. S�t�t szeme Ursula arc�t kutatta. Az asszony lelk�ben a vad ujjong�s
k�zd�tt a f�lelemmel, hogy el�rulhatja mag�t. Vollrat szem�bQl kiolvashatta a boldog�tó, m�gis r�m�tQ
h�rt, hogy nem felejtette el Qt.
Will Vollrat sz�v�ben pedig f�ll�ngolt a mindeddig visszafojtott forró szerelem. Most �rezte csak
igaz�n, mennyire m�lyen v�sQd�tt a lelk�be Ursula k�pe. Szomjazó tekintete egyre-m�sra az asszonyra
t�vedt, mik�zben semmitmondó szavakat v�ltott Arnstettennel.
Kurt nem volt hajlandó elengedni a professzort. Ragaszkodott hozz�, hogy eb�deljen vel�k. A
sz�llóban azt�n Ursula �s Will kettesben maradhattak egy kis ideig, amikor Arnstetten a posta ut�n n�zett.
Hogy megy a sora, Ursula?
Az asszony csak r�n�zett nagy, szenvedQ szem�vel. Mi�rt k�rdezel, hisz tudod �gyis mondta ez a
tekintet, de a sz�ja hallgatott. Vollrat nehezen vette a levegQt.
Mindketten bqnt k�vet�nk el �nmagunk ellen. Ursula, ragaszkodnom kellett volna hozz�d, ki kellett
volna harcoljalak a sorstól m�g akkor, odaf�nt, hajnalban. De �n elmenek�ltem elQled, �s most m�r k�sQ.
�gy van felelte tomp�n Ursula. Most m�r k�sQ.
A f�rfi izzó tekintettel n�zett r�.
Hogy b�rod ezt az �letet?
�gy, ahogy az ember egy nagy hazugs�got hordoz. Boldogs�got kell hazudni. De k�rlek, errQl ne
besz�lj�nk t�bbet. Mert& nem b�rom& !
Ursula! ki�ltotta a f�rfi fojtottan, f�jdalmas gy�ng�ds�ggel.
Ursula megremegett, �s reszketQ ujjai v�gigsim�tottak a feh�r asztalter�tQn. A gy�trelem ellen�re is
boldogs�g t�lt�tte el a sz�v�t. De azt�n minden erej�t megfesz�tve nyugalmat erQltetett mag�ra, �s
h�tk�znapi hangon kezdett k�rdezQsk�dni Vollrat �lete felQl.
Mire Arnstetten visszat�rt, �gy tqnt, mintha csak fesztelen�l t�rsalogn�nak.
K�l�n�s hangulatban �ld�g�ltek azt�n egy�tt. Arnstetten szinte egyed�l tartotta f�nn a t�rsalg�st.
Olykor az�rt Vollrat is megszólalt, �tjairól, kutat�sairól mes�lgetett. Ursula l�legzet-visszafojtva
hallgatta, dr�ga volt neki minden, amit megtudhatott a f�rfiról.
Rem�lem, nem akar azonnal elutazni, professzor �r! szólt Arnstetten, mik�zben megt�lt�tte a
poharakat.
Will Ursul�ra n�zett. A szem�bQl kiolvashatta az �zenetet: utazzon el. �m Q f�ll�zadt. Nem hagyja
elqzni mag�t, ha m�r a sors megaj�nd�kozta ezzel a tal�lkoz�ssal. Azzal m�g nem tesz semmi rosszat, ha
egy-k�t h�tig �lvezi Ursula t�rsas�g�t. �s ha m�gis bqn, annyi baj, akkor sem h�tr�l meg.
Nem, itt maradn�k m�g n�h�ny h�tig ivók�r�ra.
Csak nem beteg �n is?
Nem, de ha m�r egyszer itt vagyok& Tavaly t�len cs�nya l�gcsQhurutom volt, egy kis megelQzQ
k�ra nem fog �rtani.
Ursula tudta, hogy csakis miatta akar maradni. F�lelem szorongatta a sz�v�t: hogy fogja Q kib�rni ezt az
egy�ttl�tet?
Mikor azt�n egy r�vid idQre kettesben maradhattak, gyorsan kihaszn�lta az alkalmat, hogy
figyelmeztesse a f�rfit.
Ker�lnie kell majd benn�nket, professzor �r. Ugye, megteszi?
A f�rfi szeme k�nyszer�tQ erQvel szegezQd�tt r�.
Nem, Ursula, semmik�pp. Olyan gyakran szeretn�m �lvezni a t�rsas�g�t, amilyen gyakran csak
lehet. Ha tudn�, mennyire v�gytam eg�sz idQ alatt az �n l�t�s�ra, akkor nem merne ilyet k�rni tQlem.
Ursula az ablak fel� fordult, �s kin�zett, hogy eltitkolja szeme �rulkodó csillog�s�t. Vollrat odal�pett
hozz�.
Haragszik r�m?
Ursula megr�zta a fej�t. A f�rfi elbqv�lten n�zte a gy�ny�rq asszonyt. Micsoda kincs! De a m�s�!
Vollrat m�lyet sóhajtott. H�t nem volna jobb menek�lni a k�zel�bQl?
�s maradt&
�gy m�lt egyik h�t a m�sik ut�n, viharos �rzelmi hull�mz�sok k�z�tt. Ursula m�g a szok�sosn�l is
odaadóbban �polta a f�rj�t. Egy pillanatra sem t�vozott mellQle. B�rhogy k�ny�rg�tt Vollrat tekintete
csak egy pillanatnyi �des kettes�rt, sosem volt r�sze benne. Ursula kiz�rólag a f�rje jelenl�t�ben
tal�lkozott �s besz�lt vele. Egyed�l �gy �rezte mag�t v�dve a saj�t gy�nges�ge ellen.
Nagy r�m�let�re Kurt m�g Arnstettenbe is megh�vta a professzort. Az r�n�zett, mielQtt v�laszolt volna
a megh�v�sra, �s Ursula rim�nkodó pillant�s�tól m�g az elsz�nts�ga is megingott.
Biztosra nem �g�rhetem. De egyszer az�rt sz�vesen belekóstoln�k a vid�ki �letbe mondta v�g�l
k�nnyed�n.
�s j�tt a b�cs�. Will iszony� erQfesz�t�ssel k�nyszer�tett mag�ra nyugalmat. A legsz�vesebben
elszak�totta volna Ursul�t Arnstetten oldal�ról, �s a f�ldgolyó valamelyik eldugott zug�ba menek�lt volna
vele. �s mit tett? Illedelmes k�zcsókkal b�cs�t vett tQle. De ez a csók �gy �gette Ursula kez�t, mint a
t�zes vas.
____________________________
Visszat�rve Arnstettenbe �j �let kezdQd�tt Ursula sz�m�ra. Nem tudta t�bb� �r�m�t lelni �nk�nt
v�llalt �ldozat�ban.
Ked�lye elborult, �s sz�ntelen�l l�ngolt sz�v�ben a v�gyakoz�s Will Vollrat ut�n. Mióta viszontl�tt�k
egym�st, tudta, hogy sz�ve �r�kre ez� a f�rfi�. �s azon kezdett t�prengeni, nem kisebb bqn volna-e m�gis,
ha v�llaln� a sz�ve parancs�t. Szinte irigykedve n�zte a f�rje boldog arc�t. Kurt a paradicsomban �lt, mert
hitt az Q szerelm�ben. El�g lett volna egy Qszinte szó, mely sz�jjelz�zza k�pzelt boldogs�g�t. Szorongva [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Archiwum